Sepsiszentgyörgyi Református Vártemplom

Elsőéves konfirmációi előkészítő

Konfirmációi kérdések

 

1. – Mi a konfirmáció?

A konfirmáció az az istentisztelet, amelyen megfogadjuk, hogy Jézus Krisztusnak igaz követői és a református anyaszentegyháznak hűséges tagjai leszünk. Ekkor nyerjük el a felhatalmazást az úrvacsora vételére.

2. – Milyen kapcsolatban van a konfirmáció a keresztséggel?

A keresztség által hívott el minket Isten, erre a hívásra a konfirmáció által válaszolunk.

3. – Mit jelent magyarul a konfirmáció szó?

A konfirmáció latin szó, magyarul megerősítést jelent, hitünkben erősít meg minket Isten.

4. – Mivé lesznek azok, akik konfirmáltak?

Azok, akik konfirmáltak az egyház úrvacsorázó tagjaivá lesznek. Az egyház felnőtt, választó-jogosult tagjaivá akkor válnak, amikor 18 éves korukban vállalják az egyházfenntartó járulék hordozását.

5. – Mi a református egyháztag kötelessége?

A református egyháztag kötelessége, hogy szorgalmasan látogassa az istentiszteletet, éljen a szent keresztség és az úrvacsora sákramentumával, gyakorolja a szeretetszolgálatot, tiszta életével példát mutasson, hogy másokat is Istenhez vezessen, valamint hogy az egyházat adományaival fenntartsa.

6. – Miért járunk templomba?

Azért, hogy Isten iránti hálánkat kifejezzük, őt dicsérjük, hozzá énekeljünk és imádkozzunk, az Ő üzenetét hallgassuk és így tanuljuk a szerinte való életet.

7. – Hol adja számunkra Isten az igaz hithez szükséges kijelentést?

Az igaz hithez szükséges kijelentést Isten a Szentírásban adja. Egyedül a Szentírásból ismerjük meg igazán Istent és az ő reánk vonatkozó akaratát.

8. – A hitre jutott ember hol látja meg Istent?

Ha hitünk van, akkor Istent meglátjuk a teremtésben, a lelkiismeretünkben, és az életünk eseményeiben is.

9. – Miért nem látja sehol sem Istent a hi­tetlen ember?

Ahogy a vak ember nem látja a színeket, mert elromlott a szeme, éppen úgy nem tudja meglátni Istent az, akinek elrom­lott vagy nincs hite.

10. – Mi a Szentírás?

A Szentírás az a könyv, amelyben Isten hozzánk szóló üzenete, Isten Igéje van megírva.

11. – Kik írták a Szentírást?

A Szentírást Isten választott emberei: a próféták, az apostolok és más Istentől rendelt emberek írták.

12. – Kik voltak a próféták?

A próféták azok az emberek voltak, akiken át Isten az Ószövetség idején üzent és megjelentette a bekövetkezendő dolgokat. Általunk adta tudtul ítéletét és megváltó kegyelmét, mely az Újszövetségben teljesedett be.

13. – Kik voltak az apostolok?

Az apostolok Jézus Krisztus tanítványai voltak, akik azt írták le, amit Jézus Krisztustól láttak és hallottak.

14. – Ki segítette a Szentírás íróit munkájukban?

A Szentírás íróit munkájukban Isten segítette Szentlelke által, hogy valóban Isten üzenetét írhassák le.

15. – Mi a Szentírás másik neve?

A Szentírás másik neve: Biblia.

16. – Mit jelent a Biblia szó magyarul?

A Biblia görög szó, magyarul könyveket jelent.

17. – Hány könyv van a Bibliában és milyen fajták ezek?

A Bibliában összesen 66 könyv van. Ezek között van történeti, tanítói és prófétai könyv.

18. – Hány nagy részre oszlik a Biblia?

A Biblia két nagy részre oszlik: Ószövetségre és Újszövetségre.

19. – Mi az Ószövetség eredeti nyelve?

Az Ószövetség eredeti nyelve a héber, vagy a zsidó nyelv.

20. – Milyen nyelven írták az Újszövetséget?

Az Újszövetséget görög nyelven írták.

21. – Ki fordította le először magyar nyelvre a teljes Szentírást?

A teljes Szentírást magyar nyelvre először Károli Gáspár, gönci református lelkipásztor fordította le 1590-ben. Ezt vizsolyi Bibliának is nevezik, mert Vizsolyban adták ki először.

22. – Hány nyelvre van lefordítva a Szentírás?

A Szentírás több mint 1800 nyelvre van lefordítva.

23. – Mivel kezdődik az Ószövetség és meddig tart?

Az Ószövetség a világ teremtésével kezdődik és Jézus Krisztus születéséig tart.

24. – Mivel kezdődik az Újszövetség és meddig tart?

Az Újszövetség Jézus Krisztus születésével kezdődik és az ő visszajöveteléig tart.

25. – Mit mond el nekünk az Ószövetség?

Az Ószövetség elmondja, hogy Isten teremtette a világot és benne az embert. Az ember a Sátán kísértésére elromlott, bűnös lett és elszakadt Istentől. Isten azonban nem hagyta el az embert, megígérte, hogy el fogja küldeni a Megváltót. Addig is egy népet választott ki magának, amelyen át üzent a világnak és jó útra akarta vezetni a világot. Ez volt Izráel népe, vagy másképpen a zsidó nép.

26. – Ki által kötötte Isten az Ószövetséget?

Isten az Ószövetséget Mózes által kötötte.

27. – Mi volt a választott nép feladata?

Az, hogy amint egy lelkipásztor tanítja és Istenhez vezeti a gyülekezetet, úgy Izráel népe is a világ népeit tanítsa, Istenhez vezesse, a világban Isten papja legyen, aki az ő akaratát teljesítse.

28. – a) Mi volt a választott néphez való tartozás jegye?

A választott néphez és egyúttal az Istenhez való tartozás jegye a körülmetélkedés volt.

b) Mi volt Izráel népének emlékeztető szertartása?

Izrael népének emlékeztető szertartása a páskabárány elfogyasztása volt.

c) Melyik volt Izráel népének legfontosabb ünnepe?

Izráel népének legfontosabb ünnepe a szombat volt.

29. – Milyen törvényt adott Isten Izráel népének?

Isten Izráel népének a tízparancsolatot, az erkölcsi és a ceremoniális (szertartási) törvényeket adta.

30. – Hűséges maradt-é Izráel népe Isten megbízatásához?

Izráel népe nem maradt hűséges a megbízatáshoz, amit Istentől kapott. A próféták szavára nem hallgatott, végül az Úr Jézus Krisztust is visszautasította, keresztre feszítette. Ezért Isten elvette tőlük a megbízatást.

31. – Melyik most Isten választott népe?

Isten választott népe most a keresztyén egyház.

32. – Mi a keresztyén egyház feladata?

Az, hogy Isten Igéjét hirdesse és úgy éljen, mint egy lelkipásztor a gyülekezetben, hogy a világot Istenhez vezesse.

33. – Honnan tudjuk ezt?

Ezt az Újszövetségből tudjuk.

34. – Ki által kötötte Isten az Újszövetséget?

Isten az Újszövetséget Jézus Krisztus által kötötte.

35. – Mit mond el nekünk az Újszövetség?

Az Újszövetség elmondja nekünk, hogy Isten elküldte a világra az ő szent Fiát, az Úr Jézus Krisztust, a mi Megváltónkat. Ő szenvedett és meghalt a mi bűneinkért a keresztfán. Az ő szenvedéséért megbocsát nekünk Isten. Krisztus legyőzte a halált, feltámadt, felment a mennybe, onnan fog visszajönni az utolsó ítéletre. Azt ígérte, hogy aki Őbenne hisz, annak örök életet ad. Ő szerezte nekünk az Újszövetséget.

36. – Érvényesek vagy kötelezők-e az Ószövetség parancsolatai az Újszövetség népe számára?

Isten az Újszövetségben megerősítette az Ószövetségben levő erkölcsi törvényeket, de eltörölte a ceremoniális törvényeket. Így a keresztyén egyház számára nem kötelező a zsidó szombat megtartása, sem az eledelekben való válogatás, mint azt a Rómabeliekhez írt levél 14. részében és a Kolossébeliekhez írt levél 2. részében olvashatjuk. Erre az Úr Jézus is példát adott, amikor szombaton gyógyított és azt tanította, hogy nem az fertőzteti meg az embert, ami a szájon bemegy, hanem ami kijön.

37. – a) Mi az Újszövetséghez való tartozás jegye és szertartása?

Az Újszövetséghez való tartozás jegye és szertartása a keresztség.

b) Mi a keresztyén egyház másik jegye, amellyel Isten magához vagy egymáshoz kapcsol?

A keresztyén egyház másik jegye, amellyel Isten magához és egymáshoz kapcsol, az úrvacsora.

c) Melyik a keresztyén egyház jellemző ünnepe?

A keresztyén egyház jellemző ünnepe a hét első napja, a vasárnap.

38. – Miért ünnepeljük a vasárnapot?

Az Úr Jézus vasárnap támadt fel a halálból. Az első időkben nem volt külön húsvéti ünnep, hanem minden vasárnap Krisztus feltámadására emlékeztek. Ezért hívja az Újszövetség a vasárnapot az Úr napjának.

39. – A vasárnap ünneplése üdvözíthet-é bennünket?

Egy nap ünneplése sem üdvözíthet, egyedül csak Jézus Krisztus.

40. – Mit jelent üdvözülni?

Üdvözülni azt jelenti, bejutni az örök életbe.

41. – Mit tanít Isten az Újszövetségben arról, hogy a törvény betartásáért vagy kegyelméből üdvözülünk?

Isten parancsolatait, törvényeit senki sem tudja tökéletesen betölteni. Betöltésére mégis teljes erőnkkel igyekeznünk kell. De tudjuk, hogy ezt helyettünk Jézus Krisztus töltötte be tökéletesen s mi az Őbelé vetett hit által, kegyelemből üdvözülünk.

42. – Mi milyen vallásúak vagyunk?

Mi református keresztyén vallásúak vagyunk.

43. – Mit jelent a keresztyén név?

A keresztyén név a „Krisztiánosz” szóból származik és Krisztusit vagyis Krisztus követőjét jelenti.

44. – Ki vallhatja magát keresztyénnek?

Keresztyénnek csak az vallhatja magát, aki Isten Fiát, Jézus Krisztust élete urának vallja és őt szívből követni igyekszik.

45. – Hány nagy részből áll a keresztyén egyház?

A keresztyén egyház három nagy részből áll: protestáns, katolikus és ortodox (görögkeleti) egyházakból.

46. – Min alapszik a római katolikusok hite?

A római katolikusok hite a Biblián, a hagyományokon és a pápa rendeletein alapszik. A római katolikusok hite szerint választott főpapjuk a római pápa, Krisztus földi helytartója, aki a hit dolgaiban csalhatatlan. Ő a római katolikus egyház feje.

47. – Mi a hagyomány?

A hagyomány vagy másképpen tradíció az az egyházi tanítás, amelyet az évszázadok folyamán hozzátoldottak Istennek a Szentírásban megírt Igéjéhez. Ez az emberi hozzátoldás sok esetben ellenkezik a Szentírás tanításával.

48. – Min alapszik az ortodox egyház hite?

Az ortodox egyház hite a Biblián és a keleti egyházi hagyományokon alapszik. A pápát nem ismeri el az egyház fejének. Az ortodox egyház 1054-ben vált el a római katolikus egyháztól.

49. – Melyek a protestáns egyházak?

A protestáns egyházak azok az egyházak, amelyek a reformáció következtében kiváltak a római katolikus egyházból. Ilyen a mi református egyházunk is.

50. – Mit jelent magyarul a református elnevezés?

A református elnevezés magyarul visszaalakítottat jelent. Amikor a keresztyén egyház megromlott, Isten a reformátorok által visszaalakította hitünket arra, amit Krisztus tanított.

51. – Mit jelent a protestáns elnevezés?

A protestáns elnevezés tiltakozót jelent. A reformáció hitvallói tiltakoztak az ellen, hogy a hit dolgaiban Krisztus helyett embereknek engedelmeskedjenek.

52. – Mi a hitünk alapja?

Mi azt hisszük, amit a Szentírásban Isten üzen nekünk. Egyházunk egyedüli fejének az Úr Jézust tartjuk és Reá hallgatunk.

53. – Kik voltak a fő reformátorok?

A három fő reformátor: Luther Márton, Kálvin János és Zwingli Ulrich voltak.

54. – Mikortól számítjuk a reformációt?

A reformációt 1517. október 31-től számítjuk, amikor Luther Márton kitűzte a wittembergi vártemplom kapujára a 95 tételt.

55. – Kik voltak a reformáció magyar úttörői?

A reformáció magyar úttörői: Melius Juhász Péter, Dévai Bíró Mátyás, Szegedi Kis István, Kálmáncsehi Sánta Márton és még sokan mások.

55a. – Kik voltak az erdélyi fejedelmek, akik a reformáció szolgálatában álltak és a vallásszabadságért harcoltak?

Ezek közül főleg hármat említhetünk: Bocskay István, aki a bécsi békében (1606), Bethlen Gábor, aki a nikols­burgi békében (1629) és I. Rákóczi György, aki a linzi (1645) békében biztosította a protestánsok vallásszabadságát.

56. – Mit tudsz egyházközséged történetéről?

57. – Mikor épült a mi templomunk?

58. – Melyek a mi ünnepeink?

A mi ünnepeink Jézus Krisztus életével kapcsolatosak: karácsony: Jézus születésének, BÖJTFŐ: Jézus szenvedése kezdetének, virágvasárnap: Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának, NAGYPÉNTEK: Jézus kereszthalálának, HÚSVÉT: Jézus feltámadásának, áldozócsü­törtök: Jézus mennybemenetelének, pünkösd: a Szentlélek kitöltetésének ünnepe. ÚJKENYÉR a termésért való hálaadás, és Október 31 a REFORMÁCIÓ emlékünnepe. ADVENT 1. VASÁRNAPJA: Jézus érkezésének várása.

59. – Mit kell tudnunk a református egyház szervezetéről?

A református egyház gyülekezetekből áll, élén a lelkipásztorral, főgondnokkal, gondnokkal, presbitériummal. Több egyházközség alkot egy egyházmegyét, élén az esperessel, és az egyházmegyei tanáccsal, több egyházmegye alkot egy egyházkerületet, élén a püspökkel és az Igazgatótanáccsal.

59a. – Milyen elv szerint épül fel és szolgál a református egyház?

A református egyház a zsinatpresbiteri elv szerint épül fel. A zsinati elv azt jelenti, hogy a szolgálatot mindig a testület irányítja, a presbiteri elv azt, hogy a testületek tagjai csak presbiterek lehetnek.

60. – Hány egyházkerület van országunkban?

Kettő, az Erdélyi Református Egyházkerület, és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület.

61. – Mi a két egyházkerület közös szerve, közös gyűlése?

A két egyházkerület közös szerve a Zsinati Állandó Tanács, közös gyűlése a Zsinat.

62. – Mi a világon levő összes reformátusok közös szervezete?

A világ összes reformátusainak közös szervezete a Református Világszövetség.

63. – Melyek azok a református hitvallások, amelyek összefoglalják számunkra a Szentírás tanításait?

A Szentírás tanításait számunkra a Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hitvallás foglalja össze.

64. – Hogyan oszlik fel a Heidelbergi Káté?

A Heidelbergi Káté három részre oszlik: az elsőben az ember nyomorúságáról, a másodikban az ember megváltásáról, a harmadikban az ember hálájáról van szó.

65. – Mit mond a Heidelbergi Káté az ember nyomorúságáról?

Azt, hogy mindnyájan bűnösök vagyunk és megérdemeljük Isten büntetését.

66. – Mit mond a Heidelbergi Káté az ember megváltásáról?

Azt, hogy Jézus Krisztus magára vette a mi bűneinket és annak büntetését, amikor a keresztfán érettünk meghalt. Őérette megbocsát nekünk Isten és örök életet ad. Ebben a részben találjuk az Apostoli Hitvallás, a keresztség és az úrvacsora magyarázatát.

67. – Mikor van úrvacsoraosztás?

Úrvacsorát osztanak: Egyetemes imahéten, Böjtfőkor (6 héttel Húsvét előtt), Konfirmációkor, Húsvétkor, Pünkösdkor, Újkenyérkor (augusztus utolsó vasárnapján), Adventkor (4 héttel Karácsony előtt), Karácsonykor. Sok gyülekezetben a Reformáció ünnepén is osztanak úrvacsorát.

68. – Mit mond a Heidelbergi Káté az ember hálájáról?

Azt, hogy Isten iránti hálánkat imádsággal és jó cselekedetekkel kell kimutatnunk. Ide tartozik a tízparancsolat, az imádságról szóló rész a Miatyánk magyarázatával.

69. – Jézus tanítványai?

Első vala Péter

Kit követett András,

Jakab, János, Filep,

Bertalan és Tamás.

Máté, Jakab, Simon.

Taddeus és Judás,

Így nevezi őket

Sorban a szentírás.

(Máté 10,14)

70. – Bűnvalló imádság és vallástétel:

„Úr Isten, örökkévaló és mindenható Atyánk! Íme, egybegyűltünk itt, és a szentek egyességé­ben, az angyalok és idvezült lelkek társaságában, trónusod elé visszük áldozatunkat. Megvalljuk és megismerjük szent Felséged előtt, hogy mi szegény bűnösök vagyunk, bűnben fogantatva hajlandók minden rosszra, és soha meg nem szűnünk áthágni szent rendeléseidet. Mikor ezt cselekedjük, igazságos ítéletedből romlást és kárhozatot vonunk magunkra. Mindazáltal, Uram, bánjuk, hogy Téged megbotránkoztattunk, s kárhoztatjuk magunkat és bűneinket, igaz bűnbánattal kérve, hogy a Te kegyelmed jöjjön segítségül minékünk. Alázattal kérünk, szerető, irgalmas Atyánk, hogy könyörülj rajtunk. Töröld el bűneinket, növeld és sokasítsd meg rajtunk napról napra Szentlelked ajándékait, hogy igaz bűnbánatunk teremje a megtérés gyümölcseit, amelyek kedvesek Teelőtted. Vallást teszünk azért a Te színed előtt, hogy egyszülött Fiadba, a mi Urunk Jézus Krisztusba vetjük egyedül hitünket és reménységünket, bizonyosak lévén afelől, hogy hit által részeseivé lehetünk a Te Benne kijelentett kegyelmednek, melyet adj meg nekünk itt és az örökkévalóságban, az Ő nevéért. Ámen.”

(Kálvin János imádsága)

71. – Az Ószövetség könyvei:

Mózes öt könyvét az Ótestamentumban,

Józsué, Bírák és Ruth követik nyomban.

Sámuel, Királyok, Krónikák utánuk,

Két-két könyvre lévén felosztva mindhármuk.

Ezsdrás, Nehémiás, Eszter, Jób sorára

Következik Dávid 150 zsoltára.

A bölcs Salamon példabeszédekre

Jön a Prédikátor és Énekek Éneke.

Sorban Ézsaiás, Jeremiás mennek,

Siralmai jővén mindjárt ugyanannak.

Majdan Ezékiel, Dániel, Hóseás,

Jóel, Ámós után Abdiás és Jónás.

Mikeástól, Náhum, Habakukhoz érünk,

Sofóniás után Aggeusra térünk,

Mégcsak Zakariás, Malakiás jönnek

És itt vége van az Ószövetség könyvének.

72. – Az Újszövetség könyvei:

Máté nyitja meg az Újszövetség könyvét,

Márk, Lukács és János követik ösvényét.

Nyomban Apostolok Cselekedetei,

Utánuk találjuk Szent Pál leveleit.

A legelsőt intézi a Rómaiakhoz,

A két azutánit a Korinthusiakhoz.

Nyomban Galácia, Efézus, Filippi

S Kolossé városát csak egy-egy illeti.

Thessalonikába és Timóteushoz

Viszont két-két levél szól, de csak egy Titushoz.

Egy szól Filemonhoz és Zsidókhoz is végre

Összesen számuk ekként megyen tizennégyre.

Jakab után érjük Péter két levelét

Három hordja János, egy a Júdás nevét.

Jelenések könyve áll legesleghátul

Szent Jánostól, amaz evangélistától.

73. – Istentisztelet előtti ima:

Hálát adok Istenem,

Hogy házadba jöhettem.

Segíts meg, hogy Rád figyeljek

Bocsánatot, áldást nyerjek. Ámen.

74. – Istentisztelet utáni ima:

Házunkba jöjj el velem,

Tedd templomoddá Istenem.

Ha áldott volt bejövésem,

Legyen áldott kimenésem. Ámen

75. – Úrvacsoraosztás előtti ima:

Látom megterítve szent asztalodat,

Hallom hívogató szavaidat.

Ó, Jézusom szent kegyelme,

Légy lelkemnek eledele. Ámen.

 

76. – Úrvacsoraosztás utáni ima:

Hálát adok Istenem,

Hogy az úrvacsorával én is élhettem.

Add, hogy mit e szent alkalommal fogadtam,

Mindörökké megtarthassam. Ámen.