Sepsiszentgyörgyi Református Vártemplom

Isten hozta honlapunkon!

Az édesanya

Becsüljük meg édes anyanyelvünknek ezt a szinte minden más nyelvből hiányzó, páratlanul szép szavát: édes-anya. nemcsak szép szó ez, hanem a gyermek számára éltető erő.

A kisgyermek és édesanya között egészen szoros kapcsolat van. Hiszen testében hordozza, majd testén táplálja. Már viselőssége alatt, de a szoptatás idején is erősen hat kicsinyére az édesanya testi egészsége és lelkiállapota.

Az igen szoros kapcsolat később sem szűnik meg teljesen. Anyját és gyermekét éveken át valami láthatatlan „lelki köldökzsinór” köti össze. Ahogy a táplálékot előbb tejjé alakította át az anyai szervezet, azután adta gyermekének, ugyanúgy anyja „belső környezete”, lelke (pszichéje) tartalmából is még évekig részesül a kicsi, ezért sem mindegy milyen lelkiállapotban van a csecsemő, vagy kisgyermek édesanyja. Még az sem közömbös: kire, mire gondol, miről képzeleg. Gyakran váratlanul felsír kis ágyában, mert az édesanyja fél, vagy indulat feszíti.

Christa Meves, neves német pszichopedagógus merészen állítja: kimutatható, hogy azok a gyerekek, akiket közvetlenül megszületésük után nem választottak el anyjuktól, már tizenkét hónapos korukban szellemileg messzemenően fejlettebbek, mint az elválasztottak. Kimutatható, hogy a sokáig szoptatott gyermekek felnőtt korukban nyájasabbak, munkabíróbbak.

Ha ideges, vagy lelki beteg gyermeket visznek a képzett gyermekpszichológushoz, az előbb az édesanyával foglalkozik, majd az apával beszélget s azután kezdi a gyermek kezelését. (Kialakult a helyes család-terápia: az egész család „páciens”.)

Elsősorban az anya teremthet beteges, megbetegítő légkört maga körül, vagy napsugaras, boldog világot, mindig belső töltete szerint.

A gyermek életének első három éve arra való, hogy az anya együtt lehessen gyermekével. Hogy maga gondozza, nevelje. Ennek fontosságát nem tudjuk eléggé hangsúlyozni. Ezt az édesanya-gyermek együttest teljesen nem pótolhatja senki és semmi. Fontos ezt tudnunk, mert „az első három év egész életükre kihat”. (J. Bowlby)

A valóban helyes nevelés módját egyetlen édesanya sem tudja egyedül elsajátítani, vagy éppen rossz úton jár; ezért jó könyvekből kell minél alaposabban megtanulnia. Mint ahogyan megtanulja a gondozást is.

De a három év letelik. Sőt előfordul, hogy azon belül is dolgozni kényszerül az anya. A napsugaras, boldog világot, az éltető védettséget és biztonságérzést az édesanya akkor is megteremtheti, ha munkát vállal, mert alig megmagyarázható, szinte misztikus módon a munkahelyéről is családjára, gyermekeire sugározza szeretetét, hiszen értük dolgozik. Amikor pedig hazatér, egészen együtt van velük, még a második műszak hajszájában is.

Az édesanyák nagy része együtt van gyermekével – akár közel, akár távol tőle - , de nem szeretgeti agyon, hanem embernek tekinti már kicsi korában is. Szeretete azt jelenti: rendelkezésedre állok. Bár ezt nem hangoztatja, gyermeke mégis érzi a semmivel sem pótolható anyai szeretet éltető melegét és annak állandóságát, s tudja, hogy anyja segítségére mindig számíthat.

Ugyanakkor az agyondédelgető-majomszeretet legalább annyit ártott már, mint a szűken mért anyai szeretet. A gyógyszerek is lehetnek nagy adagban – mérgek. A sas, amikor elérkezik az ideje, kidobja a fészekből fiókáit, mert csak így tudja megtanítani repülni.

Th. Bovet, svájci lélekbúvár azonban már évekkel ezelőtt kifejtette afeletti aggodalmát, hogy egyre kevesebben lesznek a valódi édesanyák. Másféle asszonytípust népszerűsít a film, a sajtó, a képeslapok tömege. A reklámozott asszonytípusban nem tud kifejlődni az anyai szeretet, a fészekmelegítő érzés – enélkül pedig megbetegszik a világ. Ha a földön azok a nők sokasodnak el – írja Bovet - , akik nem tudnak és nem is akarnak igazi édesanyák lenni, az veszélyesebb lesz a modern világra, mint a radioaktív szennyeződés.

Még mindig akadnak úgynevezett luxusasszonyok. Ezt a típust elsősorban a saját alakja, bőre, haja érdekli, s a divat, a ruhák. Gyermeke levegőztetése címén is kirakatokat néz, vagy új ruháját mutogatja. Ezért sétál a rossz levegőjű, forgalmas utcákon s nem a parkokban, erdők szélén, vagy nem a játszótéren , ahol padon ülve figyelhetné örömmel, hogyan barátkozik fiacskája vagy leánykája.

Olyan anyákról is tudunk, akik otthon vannak ugyan kisgyermekük ürügyén három éven át, amíg gyermekgondozási segélyt kapnak, de nem vele, csak mellette. ezt az időt „jól kihasználva”, lázas igyekezettel tanulnak, vizsgákra készülnek. Az ilyen kismama célja valami tudományos fokozat elérése például, vagy új képesítés megszerzése. Ha közben nem az anyai szeretet fűti, csak a karriervágy vagy a több pénz keresésének lehetősége hajtja, gyermek sínyli meg, még akkor is, ha azt hangoztatja – sőt el is hiszi – hogy ezt érte teszi. Az anyának a gyermekével való fizikai együttléte még nem jelent automatikusan lelki-szellemi-érzelmi együttlétet is. Pedig ez utóbbira van leginkább szüksége a kisgyereknek.

Szinte hiába marad gyermeke mellett az az anya, aki csak testileg van jelen, de éppen vele nem törődik eleget. A kis-ember életéből – ha ilyen szeretetszegény  légkörben nő fel – kimarad az én – te viszony egészséges megélése, holott ennek legősibb formája az anya és gyermeke közötti kapcsolat. Ha ez nem alakul ki, nem bontakozik ki teljesen, lehetséges, sőt valószínű, hogy nehezen tud majd embertársaihoz kapcsolódni. Éppen ennek az ősi én – te viszonynak a hiánya miatt.

Ez hitéletére is hatással lehet. Akinek a szeretetről nincsen tapasztalata – mert „szűkkeblű” és „mostoha” volt hozzá az anyja – az aligha foghatja fel az örömhírt: az Isten szeretet. Érzéketlenné válhat a hit és az evangélium minden kérdésével szemben.

S az anya-szentegyház mint fogalom is idegen, sőt riasztó lesz számára.

Heidi és Jörg Zink szerint az édesanyának kisgyermekéhez való viszonyulása három irányban is befolyásolhatja, hogy gyermekének milyen istenképe és később milyen istenfogalma lesz:

  1. Ha a kisgyermek az anyja számára inkább csak élő játékbaba, akinek örül ugyan, de hol leteszi, hol felkapja (váltakozó kedve szerint), hol agyonbecézi, hol magára hagyja, akkor a felnövekvő gyermek számára Isten aligha lesz megbízható támasz, akire mindig számíthat. Sőt ismétlődő kételyek gyötörhetik: lehet, hogy van Isten, de az is lehet, hogy nincs.
  2. A neveléstudomány legújabb eredményeihez ragaszkodó, vagy egy divatos pedagógiai szakkönyv tanácsait vaskövetkezetességgel betartó édesanya gyermeke nyilván megérzi, hogy szigorú törvények veszik körül, amelyeknek csak engedelmeskedni lehet, tehát csak jó magaviselettel, a törvények betartásával érhet el valamit.  Következésképpen „istene” is a törvényt megkövetelő Isten lesz, akinek szeretetét éppen úgy ki kell érdemelnie, mint édesanyjáét.
  3. Aki a tekintély-nélküli nevelés híve és lényegében magára hagyja gyermekét – nem egyszer kényelemszeretetből, de azt úgy okolja meg, hadd bontakozzék ki a kicsi minden jó (?) tulajdonsága – az így felserdülő gyermek később Istentől egyre azt várja majd: mondjon már valamiképpen, valahol, valamit neki. Hipi-táborban, mámorban, rongyok vagy örömök között, templomban vagy diáklebujban – mindegy hol, de valami eligazítót és véglegeset, igazat és érvényeset, amihez hozzáigazíthatná hánykolódó, céltalan életét. (Részben ezekből lettek a nemegyszer kétes hírnevet szerzett „Jézus-népe” csoportok, amelyek számára Jézus csupán „Szupersztár” – szülői szeretet- és tekintélypótlék.)

Ha ez így van – márpedig sok jel igazolja a két neves valláspszichológust – akkor, ha imádkozni tanítja gyermekét az édesanya, neki is meg kell tanulnia egy új imádságot: Uram, add, hogy mindig embernek tekintsem gyermekemet, és ne játékbabának. Segíts, hogy irgalmasan lehessek hozzá következetes és úgy vezethessem, hogy később már ne legyen szüksége a vezetésre, csak szeretetemre.

Gyökössy Endre

Döbbenetes adatok 2017-ről

 

NAPONTA 10–11 KERESZTYÉN HALT MEG HITÉÉRT! 

Az 1955-ben a holland Anne van der Bijl által alapított OpenDoors (továbbiakban ODs) világszervezet minden év elején, így 2018-ban is megjelentette hatalmas kutatási munkával összeállított jelentését „Világméretű üldözési index 2018. – ahol a leginkább üldözik a keresztyéneket” címmel. Adatok, statisztikák grafikonok, 50 országra felbontott részletező elemzés mutatja be a nem ritkán drámaian életveszélyes helyzetet. Mindezt 472 oldalon. A 2017. évi jelentés „csak” 316 oldalt tett ki. Az idei 166 oldallal több, ami önmagában is jelzi a helyzet negatív irányú romlását, illetve azt, hogy még alaposabban foglalkoznak ezzel a világjelenséggel. Az ODs-index nem a ma Földünkön élő teljes keresztyénségről ad képet. Elemzésének fókuszában az az 50 ország áll, ahol a legdurvább a keresztyénüldözés. Ma a világnépesség a www.researchgate.net adatai szerint 7,59 milliárdot számlál. Ebből 2018 elején 2 milliárd 506 millió a keresztyének száma, 1,8 milliárd a muszlim, 1,2 milliárd a hindu, 822 millió a buddhista. Ehhez képest az ODs által vizsgált 50 országban (a Föld mintegy 200 országa között) 600 millió keresztyén él kisebbségben, s közöttük található az a 200 millió keresztyén, akik extrém diszkriminációt, napi üldözést, olykor súlyos, már a vallási genocídiummal határos bántalmazásokat, börtönt, kivégzést viselnek el. Ők a posztmodern kor mártírjai. Igazából ennek a 200 millió üldözöttnek a helyzetét mutatja be a világindex 2018.

Mi nem változott a 2017. évhez képest? A negatív „ranglista” nem. Ezen az akár fekete- vagy véres listának nevezhető statisztikai adathalmazon, amelynek számai egészen pontosan a 2016. nov. 1. és a 2017. okt. 31. közötti helyzetre vonatkoznak, az éllovas változatlanul Észak-Korea. Ez az ország évek óta „büszkélkedhet” a negatív világelsőséggel. Mögötte a második helyen viszont „szánalmas” helycsere történt. Az évek óta második helyezettet kiszorította ebben az embertelen versenyben a korábbi harmadik helyezett. Nevezetesen Afganisztán lett a világindex második helyezettje, a korábbi Szomália a harmadik világvezető lett.

Ezt követően a helyzet Keleten, Közel-Keleten változatlan. A legdurvább keresztyénüldözést „termelő” országok, az első 10 legagresszívabb tömb valamennyi tagja – Észak-Koreát leszámítva – iszlám, illetve iszlám többségű ország. Az ötven ország közül 33! Ez azért elgondolkodtató, hiszen valamennyien aláírták azokat az ENSZ-okmányokat, melyek alapján vállalják a vallásszabadság, az alapvető emberi jogok biztosítását. A „Christian Persecution” (Keresztyénüldözés) látványgrafika szerint az adatok még drámaibbak. Ez hónapra bontja a világindex adatait. Havonta valahol a nagyvilágban 322 keresztyén testvérünk szenved hite miatt mártíromságot. Ez évente mintegy 4000 mártírt jelent. Nem minden esetben kerül nyilvánosságra és az ODs látókörébe. Havonta valahol a nagyvilágban 214 templomot és keresztyén intézményt, épületet gyújtanak fel, robbantanak szét, rongálnak meg, ez évente mintegy 2600 keresztyén objektumot jelent. Közel 9000 azoknak a száma, akik az erőszak különféle formáit viselik el hitükért: súlyos vagy könnyű testi sértést, nemi erőszakot, bebörtönzést. A szisztematikus üldözés, jogi és emberi hátrányok milliónyi esetben érik hittestvéreinket az iszlám szélsőségesek, hindu és buddhista vallási gyökerű nacionalizmus, a posztkommunista diktatorikus és ateista államszerveződés és politika következtében. Az ODs így határozza meg a keresztyénüldözést: „Üldözésnek tekinthető, ha valaki Krisztushoz tartozása, Krisztussal és ügyével történő azonosulása miatt ér bármiféle ellenséges megnyilvánulás, jogi vagy egzisztenciális hátrány”. Ezért alábbi imaajánlásunkat szeretettel ajánljuk gyülekezeteink, presbitereink figyelmébe! Érettük, a 200 millióért szüntelenül imádkoznunk kell.

 

2018. évi könyörgés több száz millió üldözött testvérünkért

Irgalmas Istenünk, azokért könyörgünk ma, akik elnyomják embertársaikat, üldözik, megalázzák választott népedet és gyermekeidet. Vedd el szívükből a gyűlöletet, fékezd meg a gyilkos indulatot, a lenézést és a vallási fanatizmust. Könyörgünk Hozzád, Atyánk, Istenünk a hatalmasokért és a befolyásos emberekért: adj nekik elszántságot, hogy küzdeni tudjanak a vallásszabadságért és a szolidaritásért. Ébressz bennük felelősséget a vallási okok miatt üldözöttekért, megvetettekért és diszkrimináltakért. Imádkozunk Hozzád minden bebörtönzött, menekülő keresztyén testvérünkért, s azokért, akik rendíthetetlen, erős hittel néznek szembe gyilkosaikkal, és Érted készek mártíromságot vállalni. Tedd bizonyossá őket afelől, hogy minden múló perc, a szenvedés keserű pohara is hozzád viszi őket mind közelebb. Hazafelé, ahol nem lesz többé könny és fájdalom. Őrizd meg a Te Fiaidba, Jézus Krisztusba vetett szilárd hitüket, légy számukra menedék és oltalom a szükség idején, remény a próbákban, vigasztalás a félelemben és a gyászban. És magunkért is hadd könyörögjünk, Urunk, Istenünk! Mutasd meg nekünk azt a módot, ahogyan kifejezhetjük szenvedő testvéreink iránti együttérzésünket, imában és anyagi támogatásokban. Légy áldott hazánk kormányzatának nemes és célirányosan megszervezett segélyakcióiért, hogy a távolból is tudjunk hatékonyan segíteni üldözött testvéreinknek. Tégy bennünket kitartóvá a könyörgésben minden üldözött keresztyénért szerte a világon. Mindenható Istenünk, bízunk irgalmadban, s magasztalunk jóságodért, a Te Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus által a Szentlélek közösségében és világosságában. Ámen.

Kedves konfirmálók, tisztelt ünneplő gyülekezet! Istennek hála, hogy a mai napon, virágvasárnap sor kerülhet gyülekezetünk fiataljainak a konfirmálására. Ugye emlékszünk a konfirmáció szavunk jelentésére? Megerősítést jelent. Ma 21 fiú és 20 lány erősíti meg hitét, mivel hiszik és vallják azt, hogy most is Jézus Krisztusnak evangéliuma, Istennek ereje minden hívőnek üdvösségére; hiszik és vallják azt, hogy most is Jézus Krisztus az egyetlen közbenjáró Isten és ember között; hiszik és vallják azt, hogy most is egyedül a Krisztusba vetett hit által igazulunk meg ingyen, Isten kegyelméből.

Nemcsak a konfirmálók, hanem velük együtt mi is megerősödünk azáltal, hogy velük együtt ugyanazt hisszük és valljuk, éppen ezért vállaljuk velük az úrvacsorai közösséget, és kérjük, hogy ők is vállalják velünk az úrvacsorai közösséget, mely Jézus Krisztus kora óta a hívő népnek nagy ajándéka és lehetősége.

Ebből az Igéből azt szeretném először kiemelni, hogy amikor Jézus Krisztus feltámadt, és először megjelent a tanítványainak, akkor Tamás nem volt ott. Hiányzott abból a közösségből, ahol megjelent Jézus Krisztus. Isten hatalmas kérése felétek az, hogy ne maradjatok ki a gyülekezeti közösségből, mert akkor lemaradtok arról lehetőségről, hogy találkozzatok életetek Urával. Leginkább a gyülekezeti közösségben éled meg azt, hogy Isten téged megszólít, beszélget veled, szolgálattal ruház fel. Ezért kérünk titeket a mai napon, hogy mindig érezzétek otthon magatokat ebben a gyülekezetben.

Egy idős nő mondta el egyszer azt, hogy számára a gyülekezet olyan, mint egy meleg fészek. Igaza volt. A fészket mindig a szülők készítik el. Sokat fáradoznak azon, hogy a kikelt fiókák biztos környezetben lehessenek, hogy élvezzék a fészek melegét. De ez nem tart soká. Előbb-utóbb a fiókák felnőnek, és ők is fészeképítőkké kell hogy váljanak. Ugyanezt vehetjük észre a gyülekezetekben is. Mindig is voltak és vannak olyan emberek, akik hitben erősek, és az Isten iránti hűségben mindig elől járnak. Ők biztosítják a fészek melegét azok számára, akik sokszor megrendülnek a hitben, kételkednek sok mindenben. Nekünk azért kell imádkoznunk, hogy az ilyen kételkedők a fészek melegét élvezve és a kegyelemben növekedve eljussanak arra az erős meggyőződésre, hogy ők is – és én is – lehetnek fészekmelegítők.

Kedves fiatalok, mi azt kívánjuk nektek, hogy élvezzétek e fészek melegét. Érezzétek jól magatokat ebben a gyülekezetben. Ne essetek ki ebből a fészekből! Isten azt mondja ma nektek, hogy a boldogságot csak Jézusnál lehet keresni. Mi már nem látjuk őt, de Igéje által halljuk. Márpedig a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által. Nektek ott kell lenni, ahol az Ige szól, mert akkor ott jelen van maga az Ige, Jézus Krisztus. Boldogok, akik nem látnak és hisznek! A Bibliában ezt mondja egy hívő lélek: Boldog az, aki hitt. Imádkozzunk azért, hogy ti ezért legyetek boldogok, mert hisztek.

Bucsi Zsolt Tamás

Keresztyén egyházaink, legismertebb és legfontosabb hitvallásában, az Apostoli Hitvallásban oly sokszor megvalljuk a Szentlélekben való hitünket is, amikor kimondjuk, hogy „Hiszek Szentlélekben!”...

Pünkösddel kapcsolatosan legtöbb ember vizuálisan is elképzeli a Szentlélek kitöltetését. Látja maga előtt a tanítványokat, akiknek a fejük fölött ott vannak a kis lángnyelvek. Ezek a lángnyelvek becsaphatnak sokunkat, ha a Szentlélek hatalmát lekicsinyítjük még képzeletben is valamiféle kis tüzes lángocskákra.

Pünkösdkor nem egy kis lángocskát ünneplünk, hanem a Szetlélek hatalmas erejét, mely most is képes emberek életét teljesen megváltoztatni. Ennek ellenére mégis vannak olyanok, akik csak azért jönnek a templomba, hogy egy kis lángocskát vigyenek magukkal, csak egy kis tüzet akarnak, semmi mást... Karácsonykor eljönnek egy kis melegségért, Nagypénteken egy kis áhítatos hangulatért, Húsvétkor egy kis optimizmusért. Egyszer egy lelkész a húsvéti istentisztelet végén állítólag azt mondta a gyülekezetnek: “Kívánok nektek boldog karácsonyi ünnepeket.” És amikor valaki figyelmeztette, hogy tévedett, hiszen húsvét van, a lelkész továbbra is kitartott amellett, hogy nem tévedett, mert tudta, hogy a jelenlévők közül nagyon sokakat csak karácsonykor lát újra. A legtöbben csak egy kis lángocskáért jönnek...mi is csak egy kicsi lángocskát egy kis fájdalomcsillapítót, ami pár órán át legalább tompítja a fájdalmat, de ami alapjában véve nem gyógyít. A jóságnak, a szeretetnek, a tisztaságnak egy pici tüzecskéjét, szikráját, mert kiszikkadtunk már ebben a léleknélküli világban!

És milyen jó, hogy van számunkra egy szent hely, amely azért van fenntartva, hogy még egy ilyen kis lángocskát is elvigyek az igazi nagy tűzből. Ez is valami! De ezen az ünnepen Jézus ennél sokkal többet akar adni: Önmagát adja teljesen ingyen! Nem a javainak gazdag tárházából akar egy kicsit adni, hanem önmagát akarja adni. Ez éppen a pünkösd lényege. Pünkösdkor az derül ki, hogy Jézus nemcsak a tanításait meg az emlékét hagyta ránk, hanem önmagát is, saját élőszemélyét a Szent Lélek által. Erről tudósít a pünkösdi evangélium, amikor ezt mondja: „megteltek mindnyájan Szent Lélekkel!” A Szent Lélek nem más, mint maga Isten, maga Jézus, Aki mint Lélek kilép önmagából és odalép az emberhez, sőt egyenesen belemegy az emberbe! Isten úgy, ahogyan Őt Jézus személyében megismerhettük, egyesülni akar velünk, be akar hatolni bonyolult lényünknek minden részére, a gondolatainkba, érzéseinkbe, szívünkbe, lelkünkbe, át akar hatni, ahogyan a tűz átjárja a vasat. A tanítványok egyszerre azt érezték, hogy mintegy telítve vannak Jézussal, egész életük merőben új töltést kapott, valami olyan mennyei töltést, mint amilyen Jézusban is működött... „Megteltek” - mondja az Írás, és nemcsak egy bizonyos jó érzéssel, hangulattal, áhítattal, örömmel teltek meg, tehát nem valamivel, hanem Valakivel, mégpedig magával Istennel, az élő Jézussal, a Szent Lélekkel!

Gyülekezetünkben az idei év a családok éve. Kérjük, együtt könyörögjön velünk, hogy sok családban így fújjon a pünkösdi szél: hadd töltse meg minél több ember szívét Jézussal.     

Gyülekezetünkben 2018 a családok éve, mivel fontosnak tartjuk azt, hogy különös hangsúlyt fektessünk a családokra. Ebből kifolyólag törekszünk arra, hogy a vasárnapi istentiszteleteken az igehirdetések azon bibliai igazságokra épüljenek fel, melyek minden időben biztos alapot jelenthetnek a családok számára. Napjainkban számos szakkönyv, híres előadás van ebben a témában, a tapasztalat mégis az, hogy többségük mintha kikerülné azokat a bibliai igazságokat, melyeket már rég kijelentett Isten az egészséges család alapjairól. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy amikor családról beszélünk, akkor a házasságról is kell szólnunk, hiszen a kettőt nem lehet szétválasztani. Eddig három vasárnapon keresztül, alkalomról alkalomra, a Biblia tanításából kiindulva a következő igazságokat fogalmaztuk meg, melyért mindig imádkoznunk kell.

1. Senki nem mondhatja, hogy őt nem érdekli a házasság, a család témája, mivel ő már elvált vagy özvegy vagy egyedülálló. Igenis kell hogy érdekelje, mert biztos, hogy kapcsolatban áll más családokkal, házasokkal. Ha a tettek szintjén úgy érzi, hogy nem tud segíteni, imáiban akkor is Isten elé hozhatja. Ilyenkor már az is előfordult, hogy pont Isten vezette rá az illetőt arra, hogy mit kell cselekednie a vele kapcsolatban álló családok, házasságok megsegítésében.

2. Nincs olyan házasság, család, ahol ki lehetne mondani, hogy itt minden OK. Itt már egyik félnek sem kell egy picit sem változtatni valamin. Áldott lehetőség az, amikor a házastársak, a családtagok felismerik azt, hogy vannak dolgok, amiken változtatnom kell az Isten szerinti élet érdekében, és ebben ez elhatározásban a család többi tagjának támogatónak, nem pedig hátrálónak kell lennie.

3. A jó irányba tett számos változás kudarcot vall, ha Jézus nélkül szeretnék ezt megvalósítani. Éppen ezért kell behívni Őt a családba, a házasságba. Figyeljük meg, hogy a legtöbb baj abból származik, amikor Jézus nélkül követünk el valamit. Egyszerű a kérdés: ha Jézus nélkül követtünk el valami rosszat, akkor hogyan szeretnénk azt Jézus nélkül helyrehozni? Tényleg nélküle akarjuk azt megoldani, amit összekuszáltunk?

4. Ha olyan sok a felbomlott házasság, akkor az alapokkal van valami baj. A nagyszerű hír mindig az, hogy Istennek gondja van az én házasságomra, családomra. Ő cselekszik azért, hogy az jó legyen. Kimondja, hogy nem jó az embernek egyedül. Isten magára vállalja azt, ami nem jó, azért hogy helyrehozza. De ha nem hiszek Istenben, akkor hogyan hihetem el, hogy ő helyre akarja hozni azt, ami nem jó a házasságban, a családban?

5. Isten a férfit teremtette először, de ez nem azt jelenti, hogy a férfi uralkodhat az asszonyon, hanem azt, hogy gondoskodnia kell róla. A mindenkori Évának pedig úgy kell élnie, hogy Ádám örömmel gondoskodjék róla, és könnyű legyen róla gondoskodni. És ha ez a kölcsönösség megvan, akkor van mindenki a helyén. Ebből kifolyólag haszontalanság arról beszélni, hogy ki az értékesebb, a férfi vagy a nő. Itt nem az értékek különbségéről van szó, hanem a feladatok különbségéről. Más feladata van Ádámnak, mint Évának.

6. Ádám készen kapja Évát. Nem kellett megkínlódnia, verejtékeznie érte. Isten teremti meg számára. A mai házasságokban is tudnia kell minden férjnek, hogy a feleségüket nem a légből kapták, hanem olyan családból, ahol a legtöbb esetben a szülők gondoskodása, féltő szeretete, imádkozása teremti meg Ádám számára Évát. Ezért a mindenkori Ádámok bizony hatalmas felelősséggel tartoznak az Évákért. Jó lenne, ha naponta válaszolnának arra a kérdésre, hogy mivé vált mellettem a feleségem?

 

Ima a családokért

Dicsőséges Szentháromság,

minden szeretet és közösség forrása,

köszönjük neked a családunkat.

Bocsásd meg bűneinket,

amelyeket szeretteink ellen elkövettünk.

Támogasd testvéreinket,

akik házasságukban és családi életükben

 hajótörést szenvedtek.

Töltsd el szívünket családtagjaink iránt

áldozatos, tiszta szeretettel.

Segíts, hogy a kölcsönös önátadásban

napról-napra újjászülessünk.

Segítsd fiataljainkat,

hogy bátran vállalják a családi élet kihívásait.

Áldd meg mindazokat,

akik a magyar családokért sokat fáradoznak.

Gondviselő Istenünk, Krisztus Jézusért hallgass meg minket! Ámen.