A négy Gödri
| 
Valószínűleg sokan nem tudják, hogy a református Vártemplom cintermében többek között olyan híres-neves személyek nyugszanak, mint Kökössy, aki az egyház patrónusa volt, Malek Ferenc, a mai Mikes Kelemen Elméleti Líceum helyén működő polgári leányiskola alapítója, Császár Bálint polgármester vagy éppen Gödri Ferenc – de melyik a négy közül? Nos, a válasz egyszerű: mind a négy. Íme:
I. GÖDRI FERENC, a lelkész (1788. február 17., Illyefalva – 1879. március 12., Sepsiszentgyörgy). Magas műveltsége, tudománya, jeles szónoki képessége, valamint lekötelező, szívélyes modora miatt hívei s egyházköre nagy szeretettel és tisztelettel övezte haláláig. Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön és Nagyenyeden végezte. 1816-ban ment el a göttingai egyetemre. Hazatérve 52 éven át (1817–1869) a sepsiszentgyörgyi református egyház nagynevű papja, 1833-tól főjegyzője, 1853-tól esperese volt. Ő mondott imát a Székely Mikó Kollégium alapkőletételénél. Egy imádságoskönyv szerzője volt. Síremléke a Vártemplom cintermében van a templombejárat bal oldalán.
II. GÖDRI FERENC, a ’48-as honvéd (1823, Sepsiszentgyörgy – 1906, Sepsiszentgyörgy). Székely tüzér honvéd hadnagy, városi törvényszéki bíró, királyi aljárásbíró. A jogot Nagyenyeden végezte. 1848 júliusától nemzetőr, október 16-tól nemzetőr főhadnagy. Részt vett Székelyföld védelmében, önkéntes Gábor Áron háromszéki tüzérségében. 1850-től Sepsiszentgyörgy város szolgálatába lépett. 1861-ben törvényszéki ülnökké választották. 1875-től aljárásbíró. 1884-ben nyugalomba vonult. A sepsiszentgyörgyi Kaszinó alapító tagja és hosszú ideig alelnöke, városi képviselőtestületi tag, egyházi tanácsos. Szenvedélyes méhész. Fia, ifjabb Gödri Ferenc a város neves polgármestere volt. Fényképe Gere István műtermében készült Sepsiszentgyörgyön 1904-ben (Székely Nemzeti Múzeum).
III. GÖDRI FERENC, a polgármester (1862. október 3. – 1913. július 5., Sepsiszentgyörgy). A közösség érdekében kifejtett buzgó tevékenységét legjobban az 1906-ban elmondott szavai tükrözik: „...nem ígérhetek mást. Hanem azt fogadom, hogy minden erőmmel, egész életem feladatával, jövőre is édes szülővárosom szolgálatában fogok állani. Ennek az ős székely városnak, melyhez annyi hagyomány fűz, s amelynek, amennyire a múltját felderíteni, alaposan megismerni igyekeztem, s amennyire a jelenét is minden szövevényemben ismerem, azonképpen törekszem a jövendőjét is munkálni, építeni, a mint csak szerény tehetségemből telik s a rendelkezésemre álló mérsékelt eszközök engedik.” Sepsiszentgyörgyön végzi elemi- és középiskoláit, majd Nagyszebenben és a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban folytatja. 1881 és 1885 közt a budapesti jogtudományi egyetemen tanult.
1891-től a város főjegyzője, majd 1895. június 20-tól 1913-ig, tehát 18 éven át a dinamikusan fejlődő város polgármestere. Ipari téren az ő közbenjárására létesült 1899-ben Erdély második legnagyobb dohánygyára – második üzemeként a városnak – egy olyan időszakban, amikor a vidék jórészt ipar nélkül, a lakosság egy része munka nélkül volt. 1902–1907 között építik a dohánygyár még ma is impozáns épületeit. Az ő szorgalmazására kezdik kiépíteni azt a szövőcsarnokot (1907), ahol 200 olyan modern szövőszéket lehetett felállítani, amelyek központi légfűtést és villamos energiát hasznosítottak. 1911-ben a közel 10000-es lélekszámú város kenyérellátásának a biztosítására nyitják meg a Gál és Társai cég kenyérgyárat. 1899-ben megkezdik a vízvezeték-hálózat kiépítését. 1908-ban a Ganz és Társai cég beindítja a sepsiszentgyörgyi áramszolgáltatást. Ebben az időben küzd a telefonhálózat megteremtéséért, 1905-ben új közvágóhidat, gőzfürdőt létesítenek. 1906-ban felépül az Olton átvezető gyönyörű vashíd. 1913-ban elkészül az új kórház első épülete is. Utcák, járdák, épületek készülnek. Renoválják a vármegyeház dísztermét, felépül a városi tanács bérpalotája. Kulturális és közművelődési téren kifejtett, buzgó szervező munkájának eredménye az 1897-ben megnyílt kereskedő-tanonciskola, az 1903-ban megkezdett új elemi iskola, az 1911-re elkészített Állami Tanítónő Képezde (az 1990/1991-es tanévtől Mihai Viteazul Főgimnázium). 1899-ben felavatják az állandó színház helységét is. Ugyancsak az ő elnökletével alakul meg a múzeumépítő bizottság. Az alapkőletételre 1911. október 23-án került sor, amikor mint polgármester és mint a múzeum igazgatótanácsának elnöke tart ünnepi beszédet. A múzeumnak adományozta hatalmas és értékes könyvtárát. Az ő megbízásából készült el a város és a megye helységeinek felbecsülhetetlen értékű fényképalbuma, melyet Gere István szentgyörgyi fényképész készített. Történelemkutató- és szépirodalmi tevékenysége is értékes. Az általa évenként összeállított és nyomtatásban kiadott polgármesteri jelentések ma is mintaképpen használhatók. 1894-ben megjelenteti a Sepsiszentgyörgytől Turinig és vissza című olaszországi útleírását. E könyvben beszámol az általa vezetett küldöttség turini útjáról, mely alkalommal meglátogatták Kossuth Lajost és átadták neki a város díszpolgára oklevelet. Az általa rajzolt és tervezett városcímert módosítás nélkül hagyta jóvá a bécsi udvar 1897-ben. Ő szervezi meg a sepsiszentgyörgyi nyugdíjalapot. 1906-ban harmadszor választják Sepsiszentgyörgy polgármesterének. Megírja Sepsiszentgyörgy történetét is Háromszék vármegye millenáris emlékkönyvében. Főgondnoka volt a református egyháznak, tagja a Székely Mikó Kollégium elöljáróságának, az elemi és polgári iskolák gondnokságainak. Vérmérgezés okozta korai halála akadályozta meg további tervei megvalósításában. Földi maradványait a várban, a nyugati bástya tövében levő családi sírboltban helyezték el.
A hálás utókor – már amikor nyilvánosan is tehette – nem feledkezett meg neves polgármesteréről. Halála után a mai Kós Károly út az ő nevét vette fel, majd hosszú szünet után, az 1989-es rendszerváltást követően ismét utca, majd iskola őrzi emlékét, a városi tanács pedig a közelmúltban egész alakos szobrának elkészítéséről határozott.
IV. GÖDRI FERENC, a festő (1890. február 14. – 1975). Rajztanári oklevelet Budapesten szerez. Bikfalva különleges udvarházaira az 1930-as években Gödri Ferenc rajztanár fotói, majd a hetvenes években Kónya Ádám ny. múzeumigazgató rajzokkal és fotókkal gazdagított cikkei hívták fel a figyelmet. A Református Székely Mikó Kollégium 1942/43-as Évkönyvében, a kollégium fennállásának 84. évében a következőket írták: Gödri Ferenc rendes tanár, rajz, rajzoló-geometria, 28 szolgálati év, 22 év az említett intézetben.
Örök álmát a ’48-as honvéd nagyapa és a polgármester apa mellett alussza.
A négy Gödri Ferencnek Isten adjon békés pihenést az ősi Vártemplom cintermében.