Zilahiakkal ünnepeltünk
Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén?
2014. május 3. és 4. között gyülekezetünk nőszövetsége szeretettel fogadta a Zilah-Belvárosi Református Egyházközség Bíró Sára Nőszövetségét. Örvendünk, hogy elfogadták a meghívásunkat, és vállalták a hosszú utat. Jó érzés volt viszonozni azt a szeretetet, amit mi is megtapasztalhattunk, amikor náluk voltunk Zilahon 2012 augusztusában. Szombaton kora délután érkeztek meg, de a találkozás öröme és a nőszövetségi tagjaink által átnyújtott szál virág, amivel fogadtuk, sikeresen elűzte az arcukról a hosszú út fáradalmát. Az igei köszöntés után mindenki elvonult a vendégfogadó családokhoz, hogy kihasználják az időt a közös beszélgetésre, pihenésre, vagy éppenséggel kimenjenek az éppen akkor zajló városnapok forgatagába. Vasárnap, a délelőtti istentiszteleten a Zilah-Belvárosi Egyházközség lelkipásztora, Püsök Sándor Csaba hirdette az igét Ézsaiás 49,13–16 alapján. Hallhattuk, hogy Isten nem akarja, mi búslakodjunk, mint akik abban a tudatban élnek, hogy Isten is elfeledkezett róluk, hanem ennek ellenére ujjongjunk és örvendjünk, mert Isten jön és megvigasztal, reménységet ad az elesetteknek. Ő nem feledkezik el a velünk kötött szövetségről. Ezt a szövetséget a legszeretetteljesebb emberi kapcsolattal fejezi ki Isten, amit anyák napján nem is lehetne jobban kifejteni, mint az édesanya és méhe gyermeke közötti kapcsolattal. Ennyire szeret bennünket és ennyire gondja van ránk a mi Istenünknek.
Megköszönve az igei szolgálatot, köszöntöttük a vendégeinket a gyülekezeti közösségben. Ezt követően Tóth Enikő, a Bíró Sára Nőszövetség elnöknője köszöntötte az egybegyűlteket, megköszönte a szíves fogadtatást, és átnyújtotta az ajándékot, egy ezüst keresztelési kelyhet és tányért az adománylevéllel együtt a vártemplomi gyülekezet javára.
Miután az ajándékot megköszöntük, Püsök Sándor Csaba felkérésünkre beszámolt az általa pásztorolt gyülekezetről és annak tevékenységeiről. Ezt követően kerül sor az édesanyák köszöntésére szánt ünnepi műsorra, melyet id. Nemes Emil tanító a Gödri Ferenc Általános Iskola II. C osztályának előadásával nyitott meg. Ezt követte a vártemplomi dalárda előadása. Miután kijöttünk vártemplomból, a városnapok keretében megszervezett ökumenikus istentiszteleten vettünk részt, melyen sor került a közel hatvankilós, pityókás házikenyér és egy nagyméretű fonott kalács feldarabolására és azok kiosztására, miután megáldották azt az egyházak képviselői.
Végül közös ebéddel zártuk rövid, de tartalmas együttlétünket, aminek a végén bekövetkezett a búcsúzás pillanata. Sokan könnyezve, de a viszontlátás örömében ölelték meg egymást és kívántak szerencsés megérkezést.